Vöröshagyma (Amit a zsírégető leves zöldségeiről tudni érdemes)

Vöröshagyma (Alium cepa)

A hagymafélék (Alliaceae) családjába tartozik. Közép-Ázsiából került Magyarországra. Botanikai szempontból évelő, termesztési szempontból kétéves növény. Ősrégi konyhai fűszer, nálunk is termesztik.

Bizonyos kénvegyületek adják jellegzetes ízét és illatát.

Hengeres levelei üregesek, a szár alsó fele kidudorodó, felfújt. Gömbös álernyővirágzata nagyméretű, a kocsányok legfeljebb 8-szor olyan hosszúak, mint a zöldesfehér lepellevelek. A zsenge hagyma tavasszal, az érett vöröshagyma pedig ősszel szedhető. Első évben hozza a fogyasztásra alkalmas hagymáját, második évben a szárat, a virágot és a magot.

Történeti érdekességek: Az ókori Egyiptomban Ízisz szent növénye volt. Az egyiptomi hieroglifák a növekedés és a termékenység szimbólumaként jelenítik meg. Évezredek óta ismert gyógyhatását már híres ókori orvosok pl. Dioszküridész és Plinius feljegyzései is dicsérik. A középkor óta Wales jelképe, mivel a kelta walesiek segítségével csatát nyertek. Baktériumölő hatását már Pasteur is leírta.

Eredete: A nyári hagyma nagy valószínűséggel Ázsia nyugati területéről származik, és a római csapatok hozták Európába, ahol azután hamar meghonosodott. Téltűrő rokona, a téli hagyma pedig Szibériából származik, ez kicsit enyhébb ízű, mint a nyári hagyma.

A népi gyógymód évezredek óta ismeri és veti be ezt liliomfélék családjába tartozó növényt: hurutos- és légúti megbetegedések, emésztőrendszeri bántalmak, magas vérnyomás kezelésére.

A vöröshagymát, amely gyógyhatását legerőteljesebben nyers állapotban fejti ki, manapság már túl ritkán fogyasztjuk. A hagyma illata a fokhagymaszaghoz hasonlóan túlságosan zavarja civilizált orrunkat. Ez nagy kár, mert ismert, hogy olyan országokban, ahol részben a szegénység miatt, részben a helyi szokások alapján még ma is sok fokhagymát és vöröshagymát fogyasztanak, lényegesen ritkább a rák, a cukorbetegség és az arterioszklerózis és a hozzá kapcsolódó, rettegett szívinfarktus előfordulása, mint nálunk. Ez nem is meglepő, ha figyelembe vesszük e növény gyógyhatásait.

A magyar ember régebben szalonnát falatozott, ám mindig majszolt hozzá kis nyers hagymát! Sem elhízás, sem túlzottan sok „szívszélhűdés” (infarktus) nem fordult elő eleinknél!

Hatóanyagai: A hagymában több, mint 150 féle hatóanyag mutatható ki: 100 g hagyma 85-90%-a víz, fehérjetartalma 4-5%. Kéntartalmú vegyületeket, B1-, B2-, C-vitamint, flavonoidokat, nikotinsavat, és ásványi anyagokat tartalmaz: kálium, kalcium, magnézium, réz, cink és bór, vas, jód, foszfor és szelén, hogy csak a jelentősebb mennyiségben kimutatható elemeket soroljam.

Hatásai: A vöröshagymát külsőleg és belsőleg is alkalmazhatjuk.
- Ma leginkább az érelmeszesedés megelőzésére, a szívroham rizikójának csökkentésére ajánlják.
- Nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre.
- Gátolja a trombózis, a vérrögképződés kialakulását, segít megelőzni a koszorúér-megbetegedést.

- Elősegíti a vércukorszint szabályozását.

- Jótékonyan hat az emésztésre, mivel fokozza az emésztőnedvek termelődését, enyhíti a bélgörcsöket, csökkenti a puffadást és teltségérzetet, javítja a máj működését.

- Kutatások megerősítették baktériumölő hatását is, melyet első sorban a benne található, allicinné és cikloallicinné alakuló erős kéntartalmú vegyületeknek és természetesen a hidrogén-rodanidnak köszönhet. Szintén kén tartalmú illóolajának is erős baktériumölő hatása van.

- Mivel a szervezet ellenálló-képességét (immunválasz) is növeli, így érdemes bármilyen gyulladás esetén több vöröshagymát fogyasztanunk.

- A vöröshagyma leve felszakítja a köhögést és oldja a váladékot. Enyhíti a hörghurutot, az erős köhögést és a rekedtséget. A légzőrendszer gyulladásainál fejti ki legnagyobb mértékben a hatását. Enyhítheti a megfázás tüneteit is, mivel csökkenti az orrdugulást. Illóolajai a légutak nyálkahártyájának mirigyeit hígan folyó nyák termelésére késztetve fellazítják a légutakban lerakódott, besűrűsödött nyákréteget.

- Asztmaellenes hatását mind laboratóriumi kísérletekben, mind élő szervezetben bizonyították.

- Külsőleg a hagyma levele gátolja a darázscsípések által okozott gyulladásos reakció kialakulását.

- A hagyma jótékony hatást fejt ki a vese és a húgyhólyag területén is. Megsemmisíti vagy gátolja azokat a kórokozókat, amelyek húgyhólyaggyulladást és különböző vesegyulladásokat okoznak, a vizeletképződést elősegíti, és ezáltal a vizeletképző szervek átmosódnak.

- A hagymakúra - vízhajtó hatása révén - eltünteti a szervezetből az ödémákat, azaz a feleslegesen felgyülemlett vízmennyiséget.

- A férfi olvasók számára érdekes lehet, hogy prosztatagyulladásban is kiváló segítséget nyújt a hagymakúra.

Források: 
(1) Körinfo (Környezetvédelmi információ)

(2) Naturpont

(3) Gyerekkuckó